Marshall 1960A

No, végre sikerült kiváltani a Laney-t, de szombaton még letoltam vele az utolsó bulit a Balatonnál. Tulajdonképpen szerettem azt a cuccot is... Az "új" jószágot még nem sikerült megdöngetnem, de hamarosan arra is sor kerül :) Egy JCM800-as szériából való darabról van szó - vagyis azt jelenti, hogy a 80-as években gyártották -, és nagyon szép állapotban jutottam hozzá. Az előző tulaj elmondta, hogy egy gyűjteményes darab volt valamikor... Természetesen nem buherált meg ilyesmi, szóval a szokásos: 4 db Celestion G12T-75 - vagyis 300W -, angol, kapcsolható mono-stereo, kerék, fekete műbőr és kárpit, és az elamardhatatlan fehéren rikító Marshall felirat.

élmény, biznisz és általános fejfájások

Múlt héten megtapasztaltam, hogy milyen ereje van egy elektro-klasszikus gitárnak - Roy és Ádám koncertről Ádám Godinját(?). Egy élmény volt. Ilyen tiszta és erőteljes nylonhúros hangot még nem hallottam életemben... Az egyetlen negatív dolgot, amit megfigyeltem az, hogy a kipengetett hang nem tart sokáig - gondolom a tömör test miatt. Remélem egyszer majd lehetőségem nyílik egy ilyen kipróbálására :)

Apropó cucc téren újítás lesz. A Laney láda megy fateromhoz a Hornetbe, az ő Marshall AVT ládáját meg majd elviszi valaki. Jött is egy érdekes jelentkező, aki kb. 15ezret akart alkudni a ládából, mert nem viszem el hozzá Pestre... Az az igazság, hogy nem olyan nagyon sűrgős most a dolog, ebben a hónapban már csak stúdiózunk, meg ha jól tudom 1 fellépésünk lesz, a közeljövőben erre az egy alkalomra használom még a Laney-t. Viszont már marha kíváncsi vagyok, hogy a saját ládáján hogyan szólna a JCM.

A jelenlegi cájg így néz ki - a TC meg a Marci lábkapcsolója hiányzik a képről:

 

Kezdetek

Valahogy úgy kezdődött nálam (is) az egész gitárdolog, hogy volt egy szeretett együttes tizenéves koromban, amit már nem csak hallgatni szerettem volna. Nem volt olyan könnyű dolgom, mivel egy kisvárosban lakom, ahol nem lehet olyan könnyen találni zenész embert, és abban az időben még nem is volt az internet olyan hétköznapi dolog, ahol lehetett volna okosodni.

A kezdő cuccaim megválasztásánál tapasztalat és anyagi erőforrás híjján nem is lehettem olyan tudatos - de máig néhányszor spontán szimpátia alapján döntök valami mellett vagy ellen. Ez azt jelentette, hogy azokra az eszközökre kényszerültem, ami éppen könnyen elérhető vagy abban a pillanatban adott volt. Az első elektromos gitárom (!!!), a nagybátyjám Ibanez gitárja volt, de kombó se hozzá, nemhogy torzítópedál, egy multieffekt álomnak tűnt - utólag visszagondolava elég vicces felállás volt, amikor még hifin keresztül gyakoroltam...